Reggelente mikor felkelek,
szeretem egy kicsit hallgatni a csendet. Fekszem az ágyon mozdulatlanul, csak
magam vagyok. Nézem a függönyt az ablakon, felfedezek egy pókhálót a sarokban,
megállapítom, hogy a festmény a falon kissé balra dől, de nem zavar. Egyszerűen
csak szemlélem a világot magam körül. Még a gondolatok sem cikáznak a fejemben. Nem több öt percnél, de ez az én öt percem.
Lassan kikelek az ágyból, álmosan
elkóválygok a fürdőig és megállok a tükör előtt. Olyan ismerős ez a kerek
arcforma, és azok a kidülledő hatalmas kék szemek….Úristen! Egy pattanás kezd
kibújni az orrom hegyén. Éppen ott? A legjobb helyen! Gyorsan orvosolom egy
csepp arcszesszel, talán segít. Este mosnom kellett volna hajat, de nem volt
kedvem. Na nem baj, majd felkötöm. Mi az ott? Csak nem egy ősz hajszál?
Közelebbről is megnézem. Hála az égnek, nem az, csak az ablakon beszűrődő
napsugarak bolondoznak velem. Bár így harminc fölött nem lenne csoda.
Fodrásznál is régen jártam, nem mintha olyan sűrűn mennék, de néha kell egy kis
frissítés. Föl is hívom még ma, csak egy kis vágás és szárítás, nem nagy
kunszt, kibírom. Csak ne kellene annyit várni. Nem szeretek várni, a várakozás
elpocsékolt idő, főleg a fodrásznál…és főleg nekem. Csak úgy zsong a fejem
miközben ott ülök fél tucat magabiztosnak tűnő nő között: „ ... fogyózom, már 40
dekát leadtam … fogyiport nem próbáltad? … az hatásosabb…túl sok a ránc a szemem
körül, borzasztóan zavar … ne is mond engem a narancsbőröm, már strandra sem
járok miatta … én meg kitetováltattam a szemöldököm és a szám kontúrját, így nem
vagyok gyűrött reggel … ”.
Ahogy így nézem magam a tükörben,
hát én elég gyűrött vagyok így reggel. Az arcomon még ott a kispárna nyoma, a
szemem alatti táskák sem halványodnak, itt-ott már megjelent egy két szarkaláb
is …milyen kék a szemem ebben a fényben! Szinte vakít, de jó! A szemöldököm sem
vastag, két hete szedtem ki egy-két kiálló szálat. Elég szép íve van, hülye
lennék szedetni. A bőröm is sima. Na nem
a combom környékén. Bár ott is javult, jót tett neki a nyári nap a
tengerparton. Most, hogy így elnézem magam úgy tűnik fogytam, vagy mégsem? De
fogytam! A derekam mintha ívesebb lenne most. Na de majd kiderül ha nadrágot
húzok. Vajon milyen lennék vékonyan? Fura, de még csak el sem tudom képzelni.
Cserélhetném le az egész ruhatáram, pedig annyira szeretem a piros kiskabátom
és a szürke rövid szoknyámat is, na meg ott van a nagyvirágos nyári ruhám. Ááá
nem ér annyit. Jó vagyok én így….TE JÓ ÉG MENNYI AZ IDŐ? Mindjárt indulnom kell
és még föl sem öltöztem! Elkések!
Villámgyors hideg vizes arcmosás.
A három perces fogmosásból nem engedek! Hol a fésű? Na mindegy itt egy hajgumi.
Még jó, hogy este kivasaltam a ruhám. A piros harisnyát vegyem föl vagy a
lilát? Olyan szépen süt a nap, akkor inkább veszem a pirosat. Csizma, kabát,
sál a nyakamba és … és vetek még egy gyors pillantást az összképre.
Visszaszaladok a tükör elé. Elöl jó, hátul is minden rendben van. Ó a nyaklánc,
majdnem elfelejtettem. Jól nézek ki, komolyan! Szép lesz ez a mai nap!
2015. január 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése