Már látom is magam előtt az oly hiteles és mérvadó pletykalapok
hasábjait, amint a karácsonyi “nagy zabálásokat” követően fogyókúrás
tanácsokkal látják el a nagyérdemű erre vevő tagjait. Hiszen mint tudjuk január
és február, majd az azt követő hónapok egészen karácsonyig nem is szólhatnak
másról csak a leghatásosabb zsírégető kúrákról és praktikákról.
Az év első negyedében ugyanis az ünnep alatt felszaladt párnáktól kell
megszabadulni, áprilistól a bikiniszezonra készítjük föl a testünket,
szeptembertől pedig már “előfogyunk” a karácsonyi “nagy zabálásra”. És
januártól kezdődik minden elölről. Nem más ez, mint egy ördögi mókuskerék.
Számos nő persze nem így érzi, azt hiszi ez így van rendjén. Számos női
társaságban a beszélgetés egy része is biztosan a fogyókúráról szól és arról
melyik módszer a leghatékonyabb és mekkora a ruhaméretük, illetve beleférnek-e
még a tinédzserkori farmerjukba.
Őrülten számolgatják a kalóriákat és a tápértéket és árgus szemekkel
figyelik a cukor és liszttartalmat, mert az maga a megtestesült gonosz. Vagy a
méltán népszerű, gyors ámde nem tartós súlyvesztést eredményező “csodaport”
szedik, fű alatt persze, majd sunyi mód büszkélkednek milyen “eredményeket”
értek el az esti tornával. Ja persze, mondják majd a hátuk mögött, tornával...!
Aha...!
Minden telis tele van a tökéletes nő kritériumaival, hogyan kell
kinézni, mekkorák az ideális méretek, mit kell mutasson a testtömeg index,
lehet-e a hason úszógumi és mi a helyzet az integető izmokkal. Agyonretusált,
vagy agyonplasztikázott nőideálokat követnek, másolják a szemét, a száját, a
haját, a dereka ívét és depresszióba esnek, ha szülés után nem regenerálódik a
test azonnal. Sokan ízléstelen viccet csinálnak a “nem tökéletes” alakból.
Mások pedig ezen nevetnek és tovább élcelődnek. Talán fel sem fogják, hogy
ezzel ugyanazt a hazug világot táplálják, ami a nőknek megszabja mi a szép és
mi a csúnya.
Számos nő szentírásnak vesz mindent, amit mások írnak, mondanak,
tesznek. Koplalnak, sanyargatják magukat, tisztítókúrát tartanak, bogyókat és
tablettákat tömnek magukba, megszállottan számolgatják a tápértéket, a
kalóriát, a zsírtartalmat. Csak azért, hogy olyanok legyenek mint egy
idealizált világ idealizált nőalakjai. Olyanok elvárásainak próbálnak
megfelelni, akiket még csak nem is ismernek. Vakon követik a hazug marketinget,
ami a hiedelmekkel ellentétben csupán két dolgot fogyaszt, az önbizalmat és a
pénztárcát.
Hiszen erre épül. Minél kisebb az önértékelés annál nagyobb a kereslet
a “csodaszerek” iránt. A kínálat pedig határtalan. Ha nem vált be az egyik,
próbáld ki a másikat. Ha nem válik be, amit javaslok, keress más “szakembert”.
Jól felépített üzlet, kétségtelen. Sajnos számos nő szinte kétségbeesve menekül
bele a csapdába, és aki egyszer belekerül annak nagyon nehéz a kiút.
Mondhatnánk azt is, olyan mint egy függőség.
Mindeközben számos nő nagy ívben kerüli a pletykalapokat vagy csak
lazán továbblapoz, ha egy fogyókúrás hirdetést lát. Jóízűen falatozik
karácsonykor és még azt követően is, nem hord bikinit ha nem érzi benne jól
magát, de ha mégis hát gond nélkül teszi azt. Nem áll mérlegre reggelente, nem
számolgatja a kalóriát, sem a cukormennyiséget, csak figyel a szervezete
jelzéseire: mikor mit kíván és mikor mit nem. És ami talán a legfontosabb, nem
dől be a velejéig hazug ámde annál precízebben felépített testkép marketingnek.
Egyszerűen csak tudja, hogy egyedi és megismételhetetlen. Ennél fogva
tökéletesen szép minden porcikája. Jól érzi magát és sugárzik!
Mert tudja, hogy csak az sugárzik, aki jól érzi magát a bőrében, aki
viszont nem az csak pislákol, mint egy kialvó gyertyaláng. Mindenki maga dönti
el mit szeretne. Én úgy döntöttem sugárzok, amíg csak élek! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése